2021-re Esterházy-emlékévet hirdet a Pázmaneum Társulás

A Pázmaneum Társulás 2021-re Esterházy-emlékévet hirdet a mártírgróf születésének 120. évfordulója alkalmából és felhívással fordul az egyházi közösségek, civil szervezetek, ifjúsági mozgalmak képviselőihez, tagjaihoz, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

Isten Szolgája, Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon. A felvidéki magyarság legkiemelkedőbb vezéralakjaként tevékenykedett a két világháború közti, küzdelmekkel és megpróbáltatásokkal teli időszakban. A keresztény hit buzgó megvallója, az üldözöttek önfeláldozó és bátor védelmezője volt minden veszély közepette. Felemelte szavát mindennemű diktatúra és jogtiprás ellen. Kereszténysége és magyarsága miatt neki is az üldöztetés és a szenvedés jutott osztályrészül. Hosszú évekig tartó raboskodás után 1957. március 8-án halt meg a morvaországi Mírov börtönében. Boldoggá avatási eljárása folyamatban van, imáinkkal csatlakozunk hozzá ebben az emlékévben is.
 
Az emlékévhez való csatlakozási szándékot az info@pazmaneum.com villámposta címen kérjük jelezni!
 

Felvidéki hazafiak felhúzták a magyar lobogót az ereklyés zászlótartóra

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés értelmében a Trianonban megcsonkított Magyarország visszakapta a Felvidék egy részét – többek között Dunaszerdahely városát is. A Csallóköz központjába 10 nappal később, 1938. november 12-én vonultak be a magyar királyi honvédség alakulatai, aminek emlékére egy évvel később, 1939. november 12-én országzászlót avattak a magyar többségű településen.

Aztán elbuktuk a második világháborút, a Felvidék pedig újra idegen kézbe került, így értelemszerűen a hazatérést ünneplő magyar emlékműről is lekerült a piros-fehér-zöld zászló.

82 évvel a dunaszerdahelyi bevonulás után azonban felvidéki magyar hazafiak gondoskodtak róla, hogy a magyar lobogó ismét méltó helyen pompázzon: egy gerillaakció keretében felhúzták az emlékműre.

„Hol volt, hol nem volt, élt egyszer Dunaszerdahelyen egy baráti társaság. Éveken át együtt járták a Kárpát-medencét, bebarangolták a szebbnél szebb magyar tájakat, mindenütt nagyszerű emberekkel ismerkedtek meg. Telt az idő, közelgett a 100. évforduló, így hát álmodtak egy nagyot, gondoltak egy merészet, és elhatározták, hogy ebből az alkalomból valami új, értékes dolgot hoznak létre. Úgy döntöttek, hogy megépítik városukban az 1939-ben átadott, azóta, sajnos lerombolt Ereklyés országzászló hasonmását. Azt is fontosnak tartották, hogy az egész folyamat önerőből valósuljon meg, ezért semmiféle közadakozást nem rendeztek, nem kértek és nem is kaptak semmiféle anyagi hozzájárulást senkitől. ...
Mára a terv valósággá vált. A 2020. június 4-i alapkőletétel után a '39-es eredeti átadás évfordulóján, november 12-én átadásra került az emlékmű. Magasba szállt a nemzeti trikolór, és 1945. március 15. után először, Dunaszerdahelyen a magyar himnusz éneklése közben újra magyar zászlót lengetett a felvidéki szél.” – olvasható egy facebook bejegyzésben.

 

Fotó: facebook

Testvérváros lesz Győr és Dunaszerdahely

A két város között már 2001-ben aláírták az együttműködési megállapodást, amelyet az akkori győri (Balogh József) és dunaszerdahelyi (Pázmány Péter) polgármesterek láttak el a kézjegyükkel. Innen indult el a szorosabb kapcsolat a két város vezetősége között. Mot a győri polgármester, Dézsi Csaba András és dunaszerdahelyi kollégája, Hájos Zoltán úgy döntött, testvérvárosi szerződéssel pecsételi meg a városok közti kapcsolatot. 

Dunaszerdahely közel huszonháromezres lakosságának csaknem 75%-a vallja magyarnak magát, a város lakói közül sokan tanulnak győri oktatási intézményekben. Továbbá a két város mindössze 40 kilométerre fekszik egymástól, és amióta polgármester vagyok, már háromszor sikerült találkoznom Dunaszerdahely polgármesterével. Ezek a tények, úgy érzem, mind logikussá teszik, hogy a két város jó együttműködését magasabb szintre emeljük. Szerintem testvérvárosi kapcsolatokat leginkább ott érdemes keresni, ahol valóban élő, napi kapcsolat tartható fenn, Dunaszerdahely pedig egy ilyen város\" - nyilatkozta a ma7 hírportálnak Dézsi Csaba András, győri polgármester.

A tervek szerint október 24--én írták volna alá a megállapodást, a járványhelyzetre való tekintettel ez nem valósulhat meg. Az elöljárók mindenképpen ünnepélyes keretek között szeretnék megvalósítani az aláírási ceremóniát vagy Győrben, vagy pedig Dunaszerdahelyen.

A két polgármesterrel készült interjút ITT olvashatják.

Fotó: ma7.sk

Tizenöt éve alakult a Pázmaneum Társulás

 

2005. október 2-án a bakai plébánián tartotta alakuló ülését a Pázmaneum Polgári Társulás. Az alakuló közgyűlésen a jelenlévő papok és világiak közösen meghatározták a Társulat céljait, kitűzéseit. A Belügyminisztérium engedélye alapján a Pázmaneum megkezdhette működését a Felvidéken.

A Pázmaneum célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. A Társulás tagja lehet mindenki, aki egyetért az Alapszabállyal, részt akar venni megvalósításában és nem támogat (és a múltban sem támogatott) rasszista, kommunista, fasiszta vagy más erőszakos ideológiát. A Pázmaneum elnöke ThDr. Karaffa János plébános.

Regnum Marianum Akadémia néven keresztény felnőttképzést indítottak 2007-ben először Egyházgellében, majd Zselízen, Komáromban és Szőgyénben. 2008 márciusában a Rákóczi Szövetség Esterházy-emlékéremmel tüntette ki a Társulást. Felemelte szavát a 2008-as egyházmegyei szétdarabolás ellen és aláírásokat gyűjtött. 2011-ben Esterházy domborművet avattak Dunaszerdahelyen a Fő utcán, amely Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. 2012-ben Ex-Libris Díjban részesültek, amelyet a Pozsonyi Casinóban vehettek át november 15-én Gubcsi Lajos alapítótól. Az Ex-Libris Díj a Magyar Művészetért Díjrendszerbe tartozik. 2015-ben Dunaszerdahely Város polgármesterének, JUDr. Hájos Zoltánnak Polgármesteri Díjában részesült augusztus 20-án a Pázmaneum Polgári Társulás. A társulás a város kulturális fejlődése terén elért kimagasló és aktív munkája elismeréseként kapta a kitüntetést. Megalapították Dunaszerdahelyen A Magyar Kultúra Napját és a Trianon gyásznapi gyertyagyújtást. Minden évben felhívják a szülők figyelmét a magyar iskolai beiratkozások kapcsán az anyanyelvi oktatás fontosságára. Karitatív tevékenységet is folytatnak, gyűjtöttek a Kárpátaljai magyaroknak, izomsorvadásban szenvedő kisfiúnak és Böjte Csaba árváinak is. A Társulás képviselői aktívan bekapcsolódtak a különböző társadalmi és egyházi rendezvények megszervezésébe.

Számos kiadványt is megjelentett a 15 év alatt a dunaszerdahelyi székhelyű társulás. Minden évben kiadja a Regnum Marianum Kalendáriumot, illetve különböző imafüzeteket, tanulmányi füzeteket is szerkeszt.

Az ifjúság terén a ministránsoknak szerveznek számos programot több társzervező segítséggel, elsősorban a Jópásztor Alapítvánnyal. Többször is részt vettek a római nemzetközi ministráns zarándoklaton a felvidéki magyar ministránsokkal, illetve minden évben focinapra és olimpiára is sor kerül a fiataloknak.

Az imakilencedek alkalmával mindig más és más szándékra imádkoznak különböző egyházközségekben. A Komáromi Imanapok szervezését is átvették és magyar főpásztorért és magyar papi és szerzetesi hivatásokért mutatnak be szentmisét a bazilikában Jó Pásztor vasárnapján.

Adományokból, a személyi jövedelemadó 2%-ának a felajánlásából, illetve pályázatok révén tartja fenn magát a társulás. Sikeres pályázatok révén a legfőbb támogatók a Bethlen Gábor Alap és Dunaszerdahely városa.

A 15 év alatt számos egyházi és társadalmi rendezvényt szerveztek a Felvidéken és az anyaországban is a Pázmaneum képviselői, melyeken a keresztény konzervatív értékek megtartása és továbbadása kapott hangsúlyos szerepet. A Társulás Pázmány Péter bíboros és Isten szolgája Esterházy János szellemi örökségének ápolását a továbbiakban is őrzi, és ennek szellemében dolgozik majd a jövőben.

A 2020-as esztendő elején sikeresen megvalósult két nagy rendezvényük is, a Magyar Kultúra napja és a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja. Majd a járványhelyzet miatt csak online közvetíthették a Komáromi Imanapok szentmiséjét és egyéb liturgikus cselekményeket. Június 4-én viszont a csendes megemlékezésre több száz megemlékező érkezett a dunaszerdahelyi Trianon-emlékfához, hogy közösen tegyen hitet a 100 évvel ezelőtti csonkítás évfordulóján magyarságáról, szülőföldön való megmaradásáról, ragaszkodásáról. Ebben az esztendőben egy Dunaszerdahelyen található képfülke felújítását tűzte ki célul a társulás, amelynek munkálatai jól haladnak. Az elnökség bízik benne, hogy a 15 éves évforduló kapcsán tervezett ünnepséget szentmisével együtt mihamarabb megrendezhetik majd és hálát adhatnak az elmúlt esztendőkért.

A jövőben is munkájával szolgálni kívánja az összmagyarságot a Társulás, legfőképpen a felvidéki magyar közösséget és Dunaszerdahely város polgárait.

Forrás: http://www.pazmaneum.com/

Augusztus 20. - Dr. Szilágyi Péter Dunaszerdahelyen mondott beszédet a nemzeti ünnepen

A magyarság bizonyságot tett arról, hogy életerős nemzet, és ez az életerő az elmúlt évtizedben új lendületet vett - jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a felvidéki Dunaszerdahelyen augusztus 20-án, a nemzeti ünnepen.

A politikus rámutatott: Szent István nem csupán egy ország alapjait rakta le, hanem annak a politikai közösségnek a magját is, amelyből a magyar nemzet a történelem viharai között kifejlődött és eggyé kovácsolódott.

Hozzátette: a magyarság és életereje megmaradt, mert a nemzet megingathatatlan alapokon áll, de ez nem jelenti azt, hogy a mai nemzedékeknek ne lenne teendője.

A megmaradás egyéni és közösségi teljesítmények eredménye - mondta.

A magyarság az elmúlt évtizedben bizonyságot tett életerejéről, közös erővel sikerült fenntarthatóvá tenni és megújítani a magyar intézményrendszert, megerősíteni a magyar közösségeket - közölte a miniszteri biztos.

"Immáron számos területen, így az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban gondolkodunk egységes Kárpát-medencei térben, egységes nemzetben" - tette hozzá Szilágyi Péter.

Az ünnepségen megkoszorúzták az államalapító király szobrát a Szent István téren.

 

Fotó: Rózsár Vince

Turisztikai központ nyílt a városban

Ünnepélyes keretek között adták át a Csallóköz Területi Idegenforgalmi Szövetség irodáját, a Dunaszerdahelyi Turisztikai Látogatóközpontot. A Fő utcán, a városházával szemben létrehozott turisztikai információs iroda  fő célja az érdeklődők tájékoztatása a régió látványosságairól és a különféle programokról. Mint azt Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere elmondta, a látogatóközpontban a kisalföldi régió is képviseltetve lesz, ugyanis itt nyit irodát a győri Arrabona EGTC is, amely szervezet a határ menti térség közös területfejlesztési céljainak elérése érdekében alakult meg még 2011-ben. 

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere a megnyitón elmondta, nagyon fontosnak tartja az idegenforgalom fejlesztését a városban és az egész régióban.

,,A régiók erősítése céljából a Kisalfölddel is együttműködik majd Dunaszerdahely városa, pontosabban a győri Arrabóna EGTC-vel, így megkezdődhet a határon túli közös munka az idegenforgalom népszerűsítése céljából” – hangzott el Hájos beszédében.

Aki betér a turisztikai központba nemcsak a látványosságokról kap több információt a központ munkatársaitól, hanem éttermekről, szállásokról és kerékpárutakról is tájékoztatják az érdeklődőket. Továbbá aktuális programokat kínálnak és szuvenírek is kaphatók az iroda helyiségében.

Emellett pedig igyekeznek a helyi lakosoknak is információt nyújtani arról, hol lehet a szabadidőt hasznosan, szórakoztatóan és eredményesen eltölteni.

Nyitva tartás hétfőtől szombatig, reggel 9:00-tól este 18:00-ig.Cím: Fő utca 4236. A látogatóközpont igazgatója Koller Ingrid.

Fotó: Fotó: Reczai Lilla, ma7.sk