A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Szombat délelőtt a legkisebbeket várták a vásártérre, hiszen a Montekid óvoda a kicsiket, a Ringató foglalkozás a piciket, a floorball-bajnokság pedig a nagyobb gyerekeket szólította meg. Simi és Zsolti interaktív gyerekbuliján táncoltak, énekeltek a srácok, majd a Szerdahely szaval programba szintén bekapcsolódott fiatal és idősebb. A Bíró Kert Lovasközpont „harcba hívta” a gyerekeket, kipróbálhatták az íjászkodást, vagy éppen nyeregbe pattanva csatangolhattak egyet.

A fesztivál szombat délutánja már a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtt folytatódott. Zengő énekszóval hívogatta a közönséget a Tiszta Forrás népdalkör, majd a Rivalda Színház szórakoztatta a nagyérdeműt. A nótakedvelők sem maradtak ki; Dóka Zsuzsa, Bősi Szabó László és Kosáry Judit a nóták mellett operettekből, musicalekből énekeltek betétdalokat, ahogy további ismert dallamok is szárnyra kaptak.

Míg Kosár Szabolcs és Kosár Józsa Janka a szabadtéri színpadon kápráztatták el a nézősereget, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ Rácz Tibor kamaratermében Dziadek Tamás diák-alpolgármester beszélgetett Hodossy Gyulával, Dunaszerdahely város díszpolgárával, József Attila-díjas költővel, Z. Németh István Forbáth Imre díjas költővel, íróval, szerkesztővel, valamint Kovács Balázs, Pegazus-díjas költővel, majd Molnár Enikő Lara a város sporthőseit kérdezte, a HC DAC kézilabdaklub két játékosát, Pénzes Mónikát és Mészáros Rékát, Bögi Sándor, háromszoros spártai hőst, ultra maraton futót, Peter Plavecet, aki jeges úszásban világbajnoki címet szerzett, valamint a DAC egykori játékosát, Szaban Tibort.

A fesztivál első napját a Farkas Attila Trió zárta, jazzes, nyáresti hangulatú kellemes zenéjével.

A Felvidéki fesztivál vasárnap is folytatódott. Szent István király emlékére, az új kenyeret megáldva szentmisét mutattak be a Nagyboldogasszony oltalma alatt álló Szent György-templomban, majd délután öt órakor a Szent István téren tartották az ünnepi koszorúzást.

Délután ismét a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ szabadtéri színpadához várták a közönséget, ahol a bőséges szórakoztató és kulturális esemény végén az Opera Trió adott nagyszabású ünnepi koncertet.

Forrás: MOL, Dunaszerdahelyi.sk.

Kép: A Vásártéren Szerdahely Szaval néven megvalósult a Petőfi Dupla Centenáriumot és a költészetet ünneplő szavalómaraton, amelyen a város számos verskedvelő lakosa fellépett. Fotó: https://www.facebook.com/irokkoltok2017

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

A Pázmaneum Társulás 2021-re Esterházy-emlékévet hirdet a mártírgróf születésének 120. évfordulója alkalmából és felhívással fordul az egyházi közösségek, civil szervezetek, ifjúsági mozgalmak képviselőihez, tagjaihoz, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés értelmében a Trianonban megcsonkított Magyarország visszakapta a Felvidék egy részét – többek között Dunaszerdahely városát is. A Csallóköz központjába 10 nappal később, 1938. november 12-én vonultak be a magyar királyi honvédség alakulatai, aminek emlékére egy évvel később, 1939. november 12-én országzászlót avattak a magyar többségű településen.

Aztán elbuktuk a második világháborút, a Felvidék pedig újra idegen kézbe került, így értelemszerűen a hazatérést ünneplő magyar emlékműről is lekerült a piros-fehér-zöld zászló.

82 évvel a dunaszerdahelyi bevonulás után azonban felvidéki magyar hazafiak gondoskodtak róla, hogy a magyar lobogó ismét méltó helyen pompázzon: egy gerillaakció keretében felhúzták az emlékműre.

„Hol volt, hol nem volt, élt egyszer Dunaszerdahelyen egy baráti társaság. Éveken át együtt járták a Kárpát-medencét, bebarangolták a szebbnél szebb magyar tájakat, mindenütt nagyszerű emberekkel ismerkedtek meg. Telt az idő, közelgett a 100. évforduló, így hát álmodtak egy nagyot, gondoltak egy merészet, és elhatározták, hogy ebből az alkalomból valami új, értékes dolgot hoznak létre. Úgy döntöttek, hogy megépítik városukban az 1939-ben átadott, azóta, sajnos lerombolt Ereklyés országzászló hasonmását. Azt is fontosnak tartották, hogy az egész folyamat önerőből valósuljon meg, ezért semmiféle közadakozást nem rendeztek, nem kértek és nem is kaptak semmiféle anyagi hozzájárulást senkitől. ...
Mára a terv valósággá vált. A 2020. június 4-i alapkőletétel után a '39-es eredeti átadás évfordulóján, november 12-én átadásra került az emlékmű. Magasba szállt a nemzeti trikolór, és 1945. március 15. után először, Dunaszerdahelyen a magyar himnusz éneklése közben újra magyar zászlót lengetett a felvidéki szél.” – olvasható egy facebook bejegyzésben.

Fotó: facebook

A két város között már 2001-ben aláírták az együttműködési megállapodást, amelyet az akkori győri (Balogh József) és dunaszerdahelyi (Pázmány Péter) polgármesterek láttak el a kézjegyükkel. Innen indult el a szorosabb kapcsolat a két város vezetősége között. Mot a győri polgármester, Dézsi Csaba András és dunaszerdahelyi kollégája, Hájos Zoltán úgy döntött, testvérvárosi szerződéssel pecsételi meg a városok közti kapcsolatot. 

Dunaszerdahely közel huszonháromezres lakosságának csaknem 75%-a vallja magyarnak magát, a város lakói közül sokan tanulnak győri oktatási intézményekben. Továbbá a két város mindössze 40 kilométerre fekszik egymástól, és amióta polgármester vagyok, már háromszor sikerült találkoznom Dunaszerdahely polgármesterével. Ezek a tények, úgy érzem, mind logikussá teszik, hogy a két város jó együttműködését magasabb szintre emeljük. Szerintem testvérvárosi kapcsolatokat leginkább ott érdemes keresni, ahol valóban élő, napi kapcsolat tartható fenn, Dunaszerdahely pedig egy ilyen város\" - nyilatkozta a ma7 hírportálnak Dézsi Csaba András, győri polgármester.

A tervek szerint október 24--én írták volna alá a megállapodást, a járványhelyzetre való tekintettel ez nem valósulhat meg. Az elöljárók mindenképpen ünnepélyes keretek között szeretnék megvalósítani az aláírási ceremóniát vagy Győrben, vagy pedig Dunaszerdahelyen.

A két polgármesterrel készült interjút ITT olvashatják.

Fotó: ma7.sk

2005. október 2-án a bakai plébánián tartotta alakuló ülését a Pázmaneum Polgári Társulás. Az alakuló közgyűlésen a jelenlévő papok és világiak közösen meghatározták a Társulat céljait, kitűzéseit. A Belügyminisztérium engedélye alapján a Pázmaneum megkezdhette működését a Felvidéken.

A magyarság bizonyságot tett arról, hogy életerős nemzet, és ez az életerő az elmúlt évtizedben új lendületet vett - jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a felvidéki Dunaszerdahelyen augusztus 20-án, a nemzeti ünnepen.

A politikus rámutatott: Szent István nem csupán egy ország alapjait rakta le, hanem annak a politikai közösségnek a magját is, amelyből a magyar nemzet a történelem viharai között kifejlődött és eggyé kovácsolódott.

Hozzátette: a magyarság és életereje megmaradt, mert a nemzet megingathatatlan alapokon áll, de ez nem jelenti azt, hogy a mai nemzedékeknek ne lenne teendője.

A megmaradás egyéni és közösségi teljesítmények eredménye - mondta.

A magyarság az elmúlt évtizedben bizonyságot tett életerejéről, közös erővel sikerült fenntarthatóvá tenni és megújítani a magyar intézményrendszert, megerősíteni a magyar közösségeket - közölte a miniszteri biztos.

"Immáron számos területen, így az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban gondolkodunk egységes Kárpát-medencei térben, egységes nemzetben" - tette hozzá Szilágyi Péter.

Az ünnepségen megkoszorúzták az államalapító király szobrát a Szent István téren.

Fotó: Rózsár Vince

Ünnepélyes keretek között adták át a Csallóköz Területi Idegenforgalmi Szövetség irodáját, a Dunaszerdahelyi Turisztikai Látogatóközpontot. A Fő utcán, a városházával szemben létrehozott turisztikai információs iroda  fő célja az érdeklődők tájékoztatása a régió látványosságairól és a különféle programokról. Mint azt Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere elmondta, a látogatóközpontban a kisalföldi régió is képviseltetve lesz, ugyanis itt nyit irodát a győri Arrabona EGTC is, amely szervezet a határ menti térség közös területfejlesztési céljainak elérése érdekében alakult meg még 2011-ben. 

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere a megnyitón elmondta, nagyon fontosnak tartja az idegenforgalom fejlesztését a városban és az egész régióban.

,,A régiók erősítése céljából a Kisalfölddel is együttműködik majd Dunaszerdahely városa, pontosabban a győri Arrabóna EGTC-vel, így megkezdődhet a határon túli közös munka az idegenforgalom népszerűsítése céljából” – hangzott el Hájos beszédében.

Aki betér a turisztikai központba nemcsak a látványosságokról kap több információt a központ munkatársaitól, hanem éttermekről, szállásokról és kerékpárutakról is tájékoztatják az érdeklődőket. Továbbá aktuális programokat kínálnak és szuvenírek is kaphatók az iroda helyiségében.

Emellett pedig igyekeznek a helyi lakosoknak is információt nyújtani arról, hol lehet a szabadidőt hasznosan, szórakoztatóan és eredményesen eltölteni.

Nyitva tartás hétfőtől szombatig, reggel 9:00-tól este 18:00-ig.Cím: Fő utca 4236. A látogatóközpont igazgatója Koller Ingrid.

Fotó: Fotó: Reczai Lilla, ma7.sk