Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

Dunaszerdahely – A Csallóköz szíve

Nevét szerdai napokon tartott hetivásárairól kapta. 1256-ból maradt fenn első írásos említése Svridahel alakban a pozsonyi káptalan IV. Béla királynak írt jelentésében. 1429-ben már, mint mezőváros szerepel. Szent Györgynek szentelt temploma, mint neves hely van megjelölve. A Rákóczi-szabadságharc idején Szerdahely felügyelt város volt, környékén a természeti viszonyok miatt nem folytattak jelentős küzdelmet. A Szent György-templomot 1742-ben renoválták és barokkizálták. A várost kolera és pestisjárvány is sújtotta. 1777-ben egy Szentháromság-oszlopot állítottak, amely a pestisjárványokra emlékeztet. A 19. században három nagyobb tűzvész volt (1842, 1865 és 1887). Az 1848–49-es szabadságharc alatt már Duna-Szerdahely néven említik. 1862-ben marhavész, majd 1866-ban fagykár és éhínség, két évvel később kolera tizedelte a lakosságot. Már a 19. században erős kulturális tevékenység jellemzi a várost, sorra alakulnak meg a különböző egyletek, kulturális intézmények, felekezeti szervezetek, amelyek az első világháborúig, majd a két világháború között is erőteljesen befolyásolják a szellemi életét. A 20. század elején jelentős regionális lapokat adnak ki itt (Csallóközi Lapok – 1901-től, Csallóköz – 1909-től, Csallóközi Hírlap – 1921-től). Dunaszerdahelyen 1914 szeptembere és 1918 novembere között császári és királyi hadifogolytábor működött, főképp orosz foglyokkal. 1919. január 8-án cseh csapatok szállták meg a várost. Kihirdették a statáriumot, majd cseh hivatalnokok érkeztek a városba. A korábbi helyükön maradt állami alkalmazottaknak állampolgári esküt kellett tenniük. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásának volt a székhelye, azután jogilag is az első Csehszlovák Köztársaság része lett.

Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda) ma magyar többségű város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Dunaszerdahelyi szlovákok

Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.