Blog - Először rendezték meg a Felvidéki Fesztivált

Szent István király ünnepének hétvégéjén, 2023. augusztus 19-én és 20-án első ízben rendeziték meg Dunaszerdahelyen a Felvidéki Fesztivált, amely a MOL–Új Európa Alapítvány–Határtalan Nyár 2023 programsorozat része. Az alapítvány egyik kiemelt célja a Kárpát-medencében élő magyarok együttműködését, határokon átívelő nemzeti kultúránk megőrzését támogató projektek megvalósítása. „Határtalan nyár 2023” elnevezésű programsorozat keretében hazai és határon túli kulturális fesztiválokat, hagyományőrző nyári programokat fognak össze az érték és a nemzeti összetartozás jegyében. A fesztiválokon idősek és fiatalok és családok egyaránt megtalálhatják a kedvükre való programot, különleges élményeket gyűjthetnek. Könnyű -és komolyzenei koncertek, kézműves workshopok, színházi előadások, néptánctalálkozók, családi programok, gasztronómiai élvezetek bő kínálata teszi igazán emlékezetessé az idei nyarat.

Dunaszerdahely – A Csallóköz szíve

Nevét szerdai napokon tartott hetivásárairól kapta. 1256-ból maradt fenn első írásos említése Svridahel alakban a pozsonyi káptalan IV. Béla királynak írt jelentésében. 1429-ben már, mint mezőváros szerepel. Szent Györgynek szentelt temploma, mint neves hely van megjelölve. A Rákóczi-szabadságharc idején Szerdahely felügyelt város volt, környékén a természeti viszonyok miatt nem folytattak jelentős küzdelmet. A Szent György-templomot 1742-ben renoválták és barokkizálták. A várost kolera és pestisjárvány is sújtotta. 1777-ben egy Szentháromság-oszlopot állítottak, amely a pestisjárványokra emlékeztet. A 19. században három nagyobb tűzvész volt (1842, 1865 és 1887). Az 1848–49-es szabadságharc alatt már Duna-Szerdahely néven említik. 1862-ben marhavész, majd 1866-ban fagykár és éhínség, két évvel később kolera tizedelte a lakosságot. Már a 19. században erős kulturális tevékenység jellemzi a várost, sorra alakulnak meg a különböző egyletek, kulturális intézmények, felekezeti szervezetek, amelyek az első világháborúig, majd a két világháború között is erőteljesen befolyásolják a szellemi életét. A 20. század elején jelentős regionális lapokat adnak ki itt (Csallóközi Lapok – 1901-től, Csallóköz – 1909-től, Csallóközi Hírlap – 1921-től). Dunaszerdahelyen 1914 szeptembere és 1918 novembere között császári és királyi hadifogolytábor működött, főképp orosz foglyokkal. 1919. január 8-án cseh csapatok szállták meg a várost. Kihirdették a statáriumot, majd cseh hivatalnokok érkeztek a városba. A korábbi helyükön maradt állami alkalmazottaknak állampolgári esküt kellett tenniük. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásának volt a székhelye, azután jogilag is az első Csehszlovák Köztársaság része lett.

Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda) ma magyar többségű város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.